Tavaly 20,225 millió forint bevétele volt a községnek helyi iparűzési adóból (ipa). Nem sok, egy, az átlagosnál kicsivel jobb budapesti lakás ára – mondhatnánk némileg felületesen, első olvasatban. De mi nem vagyunk ám felületes elsőolvasók. Hanem számolgattunk egy kicsit, mondhatni, szöveg- és számkörnyezetébe helyeztük az adatot.
Elsősorban is: a nagyjából 3200 magyarországi önkormányzatból Kamut ezzel a 789. helyet szerezte meg – ez már önmagában sem rossz. Olyan helyeket előzött meg, mint például Szob, Balatonvilágos, Sármellék, Szigetszentmárton, Kismaros, vagy Békés megyéből Elek, Lökösháza. Azt persze nem tudjuk, hogy ezek közül hol mennyi az ipa mértéke, de azt igen, hogy Kamuton is csak 1,7 százalék a maximális, és általában elterjedt 2 százalékkal szemben.
Még jobb a község helyzete, ha az egy főre jutó ipabevételt nézzük. Ennek összege a Wikipedián lévő települési lélekszám-adatokkal, az 1073 kamutival számolva 18 762 forint volt tavaly. Hogy ez sok vagy kevés? Budapesten nagyjából 50 000 forint volt, ami a kamuti érték két és félszerese, Pécsen, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán 35-38 ezer körül alakult, ami a kamutinak nagyjából kétszerese. A budapesti agglomeráció dinamikusan fejlődő, már megyei jogúvá lett városában, Érden 18 877 forint volt, vagyis lényegében megegyezett a kamutival.
És hogy a szűkebb környéken is szétnézzünk: Békéscsabán 35 818 forint, tehát a kamuti szintnek alig kétszerese az ipabevétel. A megye második legnagyobb városa, Gyula rosszabbul áll az egy főre jutó ipa alapján (17 720 forint), a Kamut közelében lévő városok még rosszabbul: Békésen csak 9424 forint ipa jut egy lakosra, Mezőberényben 13 004 forint, és Gyomaendrődön is csak picivel jobb a helyzet (19 300 forint).